AZ ÉDESÍTŐK KIRÁLYA: A STEVIA

vitamin shop
Természetes megoldás az édesítőszerek világában! A sztívia levele kb. 30-szor édesebb a cukornál, még oldata és por formája 250-300-szor.

Mi is a stevia?
A Stevia Rebaudiana Bertoni a fészkesek családjába tartozó szubtrópusi, évelő, Paraguay-ban őshonos növény. A Stevia családba tartozó 154 faj közül csak kettőnek édesek a hajtásai, a Rebaudiana Bertoni az egyik. Ránézésre nem túl érdekes növény, ennek ellenére a leveles hajtásai édesek. A szárított leveleiből készített őrlemény tízszer édesebb a cukornál.
A növény édes ízét a sok összetevő közül a stevioside adja, ami egy szénhidrát alapú glycoside (a leveleinek akár 13 %−át is kitevő arányú). A Stevia édes ízéhez még több glyciside is hozzájárul, rebaudioside A (2−4%), B (nyom), C (1−2%), D (nyom), E (nyom) és dulcoside A (0,5−1%). Ezen kívül vitamin (C, A) és ásványi anyag (cink, rutin, magnézium, foszfor, vas, stb.) tartalma sem elhanyagolható!
A világ különböző részein (Paraguay, Brazília, Mexikó, Japán, Kína, Dél-Korea, Malajzia, Thaiföld) ételek és italok édesítésére használják. Főzésre is alkalmas, mert a hatóanyaga nem bomlik le a melegítéstől. Fogyasztása nem okoz fogszuvasodást, és az ázsiai több évtizedes használat alatt egyetlen mellékhatásos esetet sem jegyeztek fel.

Mivel jobb a stevia, mint a cukor?
Tanulmányok tanúsága szerint a stevia segít a magas vérnyomás csökkentésében. Javítja az emésztést és a bélműködést, megnyugtatja a túlterhelt gyomrot. Erős gombaölő hatása miatt kiválóan alkalmazható candida kezelésére is. Meggátolja sok káros baktérium és vírus szaporodását, így hatékonyan alkalmazható megfázás, influenza és szájfertőzés ellen is.
Gyulladáscsökkentő
A stevia növény mind külsőleg és belsőleg alkalmazva gyulladáscsökkentő, baktérium-és gombaölő, ezért alkalmas különböző bőrproblémák, kelések, akne, kivörösödések, lábgomba kezelésére. Paraguay-ban a guarani indiánok már több száz évvel ezelőtt is a steviából nyert folyadékot alkalmazták a sebek gyors gyógyítására. Egyik érdekes tulajdonsága, hogy segít megakadályozni a hegesedést.
Cukorbetegségre
Évszázadok óta ismert, hogy a stevia jótékonyan befolyásolja a hasnyálmirigy működését, ezért a cukorbetegek régóta használják, mint édesítőszer. Tudományos kísérletek kimutatták, hogy rendszeresen fogyasztva képes a vércukorszintet szabályozni, de nem helyettesíti a hagyományos kezeléseket.
Fogyás, súlycsökkenés
A növény levelei és a belőle készült kivonatok gyakorlatilag nem tartalmaznak kalóriát, képesek csökkenteni az édességek utáni vágyat is! Kutatások számos eredménye utal arra, hogy az éhségérzetet is jelentősen csökkenti, édesszájúak korlátlanul fogyaszthatják, plusz kilók lerakódása nélkül. Ha fél órával az étkezések előtt fogyasztjuk, sokkal hamarabb fogjuk a jóllakottságot érezni!

Forrás: http://www.vitaminsziget.com/cikk.php?id=1542

Fehér méreg: a cukor
Csakhogy mindenki lássa, hogy hányféle cukor létezik manapság, íme egy felsorolás: háztartási fehér cukor, barna cukor, nádcukor, gyümölcscukor, szőlőcukor, tejcukor, invertcukor, izoglukóz stb.

Minden, ami cukor
Befejezésként tegyünk egy kis kitérőt az édességek világába is. Az édességek bio és natúr változatai finomak és egészségesek, összetevőikben pedig gyakran különböznek a hagyományos édességektől. Mindezek ismertetése előtt azonban ejtsünk néhány szót magáról az alapanyagról: a cukorról.

A cukrot az emberiség jelentős része hosszú évezredeken keresztül nem ismerte, és remekül élt nélküle. Az „indiai só”, azaz a cukornád csak a trópusi vidékeken termett meg, így igen kevesen juthattak hozzá.

A gyarmatosításoknak köszönhetően azonban a cukornád idővel Európában is megjelent. A cukorbetegséget pontosan ezután, az 1600-as évek vége felé jegyezték le először. És bár az orvosok jelen pillanatban is az örökletes tényezőket, az életmódot, valamint egyes vírusokat okolnak a betegség kialakulásáért, a népi leírások és megfigyelése más mondanak: a cukorbetegség csak ott fordul elő, ahol a finomított cukorfogyasztás rendszeresen jelen van.

Hogyan készül a fehér cukor?
A fehér cukor vagy más néven a finomított cukor 99,9%-ban egy szacharóz-nevű egyszerű szénhidrátból álló anyag. A finomított cukrot – ismertebb nevén kristálycukrot a cukorrépából nyerik. Ez közismert, de mi történik addig, amíg asztalunkra kerül a végtermék?
A répaszeleteket először kilúgozzák, majd az így kapott levet mésszel tisztítják. A szűrést követi a savas fehérítés, majd a bepárlás, és a cukor kristályosodásáig a vákuumban történő főzés. Ezt követi a finomítás, majd újabb fehérítés következik, melyhez ismét a kénsavat hívják „segítségül”. Újabb lépés a szűrés, majd a kristályosító bepárlás, melynek végeredménye a késztermék.

Barna cukor
Nézzük az alternatívát, a barna cukrot. Tulajdonképpen ugyanolyan cukorrépából készül, mint a fehér cukor. A módszerek is megegyeznek (ipari módszerekkel készül), a minimális különbség mindössze annyi, hogy a barna cukor gyártása közben a folyamatot olyan ponton állítják meg, ahol a tisztítás még nem 100%-os, így kis mennyiségben egyéb természetes anyagokat is tartalmaz (a barna cukornak a kereskedelemben festett változatai is fellelhetőek).

A kétféle cukor között tehát minimális különbség van, legfeljebb az utóbbi talán kissé táplálóbb. A megőrzött vagy hozzáadott melasztartalom a barna cukornak különleges aromát és jellegzetes színt biztosít. Sokak számára csalódás lehet, de az igazság az, hogy a szervezetre gyakorolt hatásai csaknem azonosak a hagyományos cukoréval. Semmilyen jelentősebb előny nem tulajdonítható neki, így például a fogaink sem fognak kevésbé szuvasodni tőle.

Nádcukor
A cukornád (Saccharum officinarum) a 4-6 méteres, húsos szárában raktározza a cukrot tartalmazó nedvét, melynek összetétel a répáétól eltérő. Több invertcukrot és szabad növényi savat és kevesebb fehérjét, aminosavat tartalmaz.

Cukortartalma általában 13-15% körül mozog. A cukornád szacharóz tartalmát préseléssel nyerik ki, majd a kapott oldatot különféle eljárásokkal tisztítják. Az ily módon kezelt folyadékból nyerik főzés, szűrés és bepárlás során a kristályokban kiváló, finomított nádcukrot. Érdekesség, hogy a nádcukor gyártásakor keletkező melaszból erjesztéssel állítják elő a rumot.

A nyers nádcukor finomítatlan élelmiszer, amelyet úgy készítenek, hogy az eredeti melasztartalom – az értékes tápanyagokkal együtt – ne vesszen el. A megőrzött melasztartalom a nádcukornak különleges aromát és jellegzetes színt biztosít.

A cukor hatásai
A finomított cukor gyakori és túlzott fogyasztása számos civilizációs betegség (népbetegség) előidézője. Ilyenek például az elhízás, a cukorbetegség, egyéb anyagcserezavarok vagy a csontritkulás.

Mindezek oka, hogy
•    a természetben megtalálható növények, zöldségek és gyümölcsök cukortartalma jóval alacsonyabb, mint a cukrászsüteményeké vagy az egyéb modern édességeké.
•    szervezetünket a természet úgy alkotta meg, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben található cukrot a gyümölcsben lévő egyéb anyagok segítségével dolgozza fel.
•    a gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma ugyanis szükséges a cukor lebontásához.
•    a finomított cukornál azonban vagy végletekig egyszerű, vegykezelt molekulával álluk szemben, amivel naponta meg kell küzdenie szervezetünknek.

A gond lényege a következő: a szénhidrát és a cukor feldolgozásához a szervezetnek B1-vitaminra (Tiaminra) van szüksége. A cukor azonban nem tartalmaz B-vitaminokat, így a szervezetnek saját tartalékaiból, a különböző szervektől kell elvennie azokat. A túlzott cukorfogyasztás emiatt akár B-vitamin hiányt is okozhat. Ráadásként a cukor a szervezet kalciumraktárait is megtizedeli. Hatékony mészrablóként kivonja szervezetünkből a zavartalan működéshez szükséges fontos ásványi anyagokat, így főleg az idősebbek körében csontritkulást okozhat.
Az előbbi állítás bizonyítására állatkísérleteket is végeztek, melynek eredménye lehangoló volt: a fiatal, még fejlődésben lévő állatok csontozata a rendszeres cukorfogyasztás miatt porózussá vált, a csontok deformálódtak, puhává, sérülékennyé váltak.

Egy felnőtt embernek naponta maximum 6 gramm ipari eredetű cukrot lehetne fogyasztania. Az ettől nagyobb mennyiség rendszeres fogyasztása már kedvezőtlenül befolyásolja az immunrendszer működését. A kutatók már jó ideje feltételezik, hogy összefüggés van a cukorfogyasztás és a szervezetünk védekezőképessége között.

Szakemberek szerint napi 100 gramm fehér cukor elfogyasztása esetén is nagyjából 40%-kal csökken a szervezet ellenálló-képessége. A glükóz hirtelen jelenik meg a vérben, ami leköti az immunsejtek receptorait, kiszorítva például az értékes C-vitamint, melyen az immunrendszer megfelelő és hatékony működéséhez elengedhetetlen. Ha mindez nem elég, a fölösleges cukor egy idő után a májban zsírrá alakul.

A „jóból” a gyerekek sem maradnak ki. A Yale Egyetem kutatásai szerint a gyerekkori koncentrációs problémákért a szénhidrátok is felelősek. A divatos édességek (pl. csokoládék, cukrozott üdítők stb.) magas cukortartalma különböző stresszes tüneteket vált ki a szervezetből. Jelentős mennyiségű adrenalin termelődésére serkenti a szervezetet, aminek tartós jelenléte feszültséget, idegességet, egyfajta túlpörgött állapotot idéz elő. Ez végül egy folyamatos dekoncentráltsághoz, lanyhuló figyelemhez, hosszú távon agresszivitáshoz vezet. Mi több az alkoholhoz, a feketekávéhoz vagy a cigarettához hasonlóan függőséget okoz!

Jó tanácsok!
•    Mellőzzük az iparilag előállított gyümölcs- vagy szőlőcukor fogyasztását!
•    Helyettük inkább a friss vagy aszalt gyümölcsöket részesítsük előnyben, de óvakodjunk a kénezett szárított gyümölcsöktől.
•    A kevésbé édes ételeket, süteményeket hamar megszokjuk, később már zavaróan édesnek fogjuk érezni a hagyományos termékeket.
•    Számos bioüzletben vásárolhatunk eredeti, kiváló minőségű bioalma-, illetve körteszirupot.
•    Ellenben messze kerüljük el a konvencionális módszerekkel előállított szirupokat vagy szörpöket, mivel ezek akár 40% ipari cukrot is magukban rejthetnek.
•    Fedezzük fel inkább újra a hagyományos, megbízható módszerekkel előállított biomézet.
•    Próbáljuk ki a csicsókából készített szirupot, a teljes értékű rizs-, vagy árpamalátát (a B-vitaminok bőséges tárházát), a távol-keleti édesítőszert, a datolyaszirupot vagy akár a szentjánoskenyér-szirupot is.
•    Nem egy élelmiszer csomagolásán olvasható a felirat, „cukor hozzáadása nélkül” készült termék. Ez az információ azonban csak a szacharózra vonatkozik, így például glükóz szirupot vagy ipari fruktózt még mindig tartalmazhat az adott termék!
•    Különösen figyeljünk a gyerekeknek készített teákra, de ne feledkezzünk meg a ketchupokról, a mustárokról (akár 20% cukortartalom), egyes salátaöntetekről (10%), vagy éppen a vöröskáposzta konzervekről sem, melyek szintén igen sok cukrot tartalmazhatnak. Ha ügyelünk erre, számos betegség megjelenését előzhetjük meg.