A JÓZANSÁG FOKOZATAI: MINDENT AZ ALKOHOLRÓL

vitamin shop
Bár az alkoholról sokat lehet olvasni, a köztudatban gyakran összemosódnak a mennyiségre és minőségre vonatkozó, a szervezetre gyakorolt jótékony és a romboló hatásokról szóló információk. Sokan nem tudják, hogy 1-2 pohár (nők esetében 1 dl, férfiaknál 2 dl) pezsgő elfogyasztásával már szinte kimerítették az egészségi szempontból ártalmatlannak tartható alkohol napi mennyiségét. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének összefoglalója segítheti Önt abban, hogy a szilveszteri jókedv közepette (és utána is) is "tiszta fejjel" kezdje el az újesztendőt.

C2H2OH
Az alkohol, vagy más néven etil-alkohol a cukortartalmú növényi (pl. sör, bor, pálinka) és állati nedveknek (pl. kumisz, méhsör) élesztőgombák okozta erjedésekor keletkezik. Színtelen, víztiszta, égető ízű folyadék, melynek nagy az energiasűrűsége. Az alkohol 1 grammja 7,1 kcal energiát ad a szervezetnek. (Összehasonlításul a fő tápanyagok jellemzői: 1 g fehérjéből és 1 g szénhidrátból 4,1 kcal, 1 g zsiradékból 9,3 kcal energia szabadul fel a szervezetben.)
Az éhgyomorra fogyasztott alkohol csökkenti a vércukorszintet, és emeli a vérnyomást. Hatására a bőr kipirul, melegebbé válik, és a megnövekedett hőképződés és hőleadás emeli az alapanyagcserét. Erőteljes vízhajtó hatása befolyásolja a szervezet ásványi anyag háztartását. Az alkohol lebontása alapvetően a májban történik, mely összefüggésben van a zsírsavak égetésével. Minél nagyobb az alkoholfogyasztás mértéke, annál inkább nő a szabad zsírsavképződés, és ezáltal a vér triglicerid-szintje (vérzsír-szintje).

A józanság fokozatai
A legjobb hangulatú ünneplés, mulatás mellett is érdemes emlékezni a következő felsorolásra, amely a különböző töménységű és mennyiségű alkoholos italok, valamint azok szervezetre gyakorolt hatásainak összefoglalója.

A kevés, híg alkoholos ital (1 dl bor vagy 2 dl sör) fogyasztása többnyire fokozza a gyomornedv elválasztást, az étvágyat, kóros elváltozást azonban nem okoz az idegrendszerben.
Kis mennyiségű alkoholos ital (1-2,5 dl bor vagy 2-5 dl sör) bevitele mellett már csökken az érzékszervek működése, károsul az izommunka koordináltsága, csökkennek az agyi gátlások és a koncentrálóképesség.
Közepes mennyiségű alkoholos ital (4,5-8 dl bor vagy 9-17 dl sör) ivását követően gyengül az izomerő, a mozgások szabálytalanná válnak, jellemző az önkritika elvesztése, a vidámság, bőbeszédűség.
Nagy mennyiségű alkoholos ital (2 l bor vagy 4 l sör vagy 3 dl pálinka) elfogyasztása után bizonytalan járás, hányás, mély alvás, akaratgyengeség, erőszakos magatartás jelentkezhetnek.
Igen nagy mennyiségű alkoholos ital (3 l bor vagy 5 l sör vagy 0,5 l pálinka) ivása viszont már heveny mérgezést okoz, mély kábulatot és eszméletvesztést von maga után, életveszélyt jelent.

Az alkohol, mint sportital?
A maratoni futókat "abban a hitben, hogy ezzel sportteljesítményüket javítják" az 1900-as évek elején még brandyvel itatták. Elvileg az alkohol a teljesítményfokozók közé tartozhatna, hiszen nagy az energiatartalma és képes gyorsan felszívódni, de valójában mégis csökkenti a sportteljesítményt. Ennek oka egyfelől, hogy a nagyobb mennyiségű alkoholbevitel kedvezőtlenül hat a reakcióidőre, a kéz-szem koordinációra, az egyensúlyozásra. Másfelől az alkohol csökkenti az izomerőt, gyorsaságot, az izmok és a szív-érrendszer állóképességét.

Az alkoholfogyasztás vízhajtó hatású, jelentős vizeletmennyiséget eredményez, folyadék-elvonást vált ki a szervezetben, így a sportoló hamarabb megszomjazik. (Egyes sportolók sörivással próbálják pótolni a szervezet folyadék- és szénhidrátveszteségét, mellyel azonban nem érik el a kívánt hatást. A sör szénhidráttartalma ugyanis nem jelentős, energiatartalma nagyrészt az alkoholból származik, melyet az izmok szinte egyáltalán nem tudnak hasznosítani.) Mindemellett a sportolás utáni regeneráció-idő is megnyúlik az alkoholfogyasztás következtében.

Még manapság is akadnak sportolók, akik úgy vélik, hogy az alkohol magabiztossá tesz, és fontos szerepe van a verseny előtti drukk leküzdésében. Tény, hogy az alkohol bizonyos mennyiségének elfogyasztása "idegrendszerre kifejtett hatása miatt" egyes sportágakban (pl. lövészet, íjászat, öttusa, stb.) doppinglistán szerepel. Más sportágaknál azonban "mint ahogyan a fentiekből is kiderül" az alkohol egyértelműen kedvezőtlenül befolyásolja a sportteljesítményt.

Jó szívű franciák
A különböző sajtokat, libamájat, kacsasültet, stb. felvonultató hagyományos francia konyha bővelkedik koleszterinben és telített zsiradékokban, amely "a franciáknál elterjedt dohányzás és mozgásszegény életmód mellett" a szív-érrendszeri betegségek szempontjából fokozott kockázatot jelent. A szív-érrendszerrel összefüggő halálozások száma azonban "más, hasonló kockázatú országokhoz viszonyítva" a franciáknál jóval kevesebb. Ez az ún. francia-paradoxon, melynek magyarázatát sokan a franciákra jellemző rendszeres, mértékletes vörösborfogyasztásban látják.

A kis mennyiségű alkoholnak önmagában is van egyfajta szívvédő hatása, mivel emeli a vér jótékony HDL-koleszterinszintjét, és csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét. A borban -kiváltképp a vörösborban- azonban mindemellett sok olyan polifenol típusú antioxidáns (flavonoidok és rezveratrol) is található, amely a szív-érrendszerre további védő hatást fejt ki, s amelynek nagyon jó a szervezetben való hasznosulása. A vörösbor gátolhatja a káros LDL-koleszterin oxidációját, az érfalon való lerakódását, valamint a vérlemezkék összecsapódását. Az eddigi tudományos vizsgálatok alapján elmondható, hogy a jó minőségű vörösborok mérsékelt fogyasztásával a 45 év feletti férfiak és az 55 év feletti nők esetében csökkenhet a koszorúér-betegség kialakulásának kockázata. Mindezek alapján azonban az egész lakosságra vonatkozó, a vörösbor rendszeres fogyasztását szorgalmazó ajánlás nem indokolt, mivel a mérsékelt fogyasztást nem lehet garantálni, valamint meggyőző, teljes körű tudományos felmérésekre is szükség van még.

Hazai helyzetkép
A különböző évi élelmiszermérlegek adatai alapján elmondható, hogy hazánkban az egy főre jutó szeszesital vásárlás évi mennyisége 100 %-os alkoholban kifejezve viszonylag stabil, 10-11 l /fő/év, ami napi szinten kb. 31 g-nak felel meg. Ez a mennyiség meghaladja a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott mérsékelt alkoholfogyasztás (20 g/nap) határértékét. Az adatok azonban csak átlagértékek, vagyis a lakosság egy része ennél nagyobb mennyiségű alkoholt is fogyaszt. (Mindemellett az átlagértékek számolásánál csak a kereskedelemben eladott italok mennyiségével kalkuláltak, így ehhez még hozzáadódik az otthon készített és fogyasztott italok alkoholtartalma is.)

Megfontolandó tanácsok és kockázatok
1. Aki alkoholos italt iszik, csak mértékkel tegye, aki nem, az ne építse ki ezt a szokást!
2. Alkoholt tartalmazó italokat kizárólag kis mennyiségben, étkezéshez fogyasszunk, így lassabb az alkohol felszívódása. A tisztázatlan eredetű, ellenőrizetlen minőségű, mennyiségi alkoholfogyasztás helyett kívánatosabb a minőségi borok mérsékelt mennyiségben való, kulturált fogyasztása.
3. A mértékletesség férfiak számára naponta legfeljebb 20 ml tiszta alkoholnak megfelelő mennyiséget jelent (4 dl sört vagy 2 dl l bort vagy 4 cl égetett szeszesitalt.)
4. Nők esetében a mértékletesség naponta maximum 10 ml tiszta alkoholnak megfelelő mennyiség (a fenti példák fele engedhető meg: 2 dl sör vagy 1 dl bor vagy 2 cl égetett szeszesital). Fontos azonban megemlíteni, hogy nők egy részénél már a mérsékelt alkoholfogyasztás mellett is megnőhet a mellrák kockázata. Valószínűsíthető, hogy a heti 1-3 alkalommal történő mérsékelt alkoholfogyasztás nem jár ilyen veszéllyel. A gyermekre vágyó, várandós és szoptató nőknek viszont legjobb, ha kerülik az alkoholos italt, hogy ne tegyék ki gyermeküket különböző kockázatoknak!
5. A mérsékeltnél nagyobb mértékű alkoholivás mindkét nemben növeli a közlekedési-, és munkahelyi balesetek előfordulási gyakoriságát. A krónikus alkoholfogyasztóknál a hozzászokás veszélye miatt szervi- (máj, hasnyálmirigy, szívizom) és idegrendszeri károsodások, pszichés zavarok kialakulásával is számolni kell. A hosszú időn át tartó nagy mennyiségű alkohol fogyasztása fokozza az agyvérzés, az idült májbetegség, az erőszakos cselekedetek, öngyilkosság, valamint néhány daganatos megbetegedés (szájüreg-, garat-, nyelőcső-, vastagbélrák) kialakulásának veszélyét.
6. Fiatalok számára még a mérsékelt alkoholfogyasztás sem ajánlott, mivel az esetleges kockázatcsökkentő hatásnál jóval erőteljesebb a rendszeres iváshoz való hozzászokás veszélye. Gyermekek számára az alkoholfogyasztás tilos!
7. Teljes alkoholtilalom javasolt még azoknak, akiknek a családjában már előfordult alkoholprobléma, vagy bizonyos gyógyszerekkel való kezelés alatt állnak, valamint a nagy koncentrációt igénylő tevékenységet folytatók (pl. autóvezetők) részére.

Az elmondottakból kitűnik tehát, hogy az alkoholfogyasztás nem tekinthető ugyan az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen, egészségvédő elemének, de "megfelelő feltételek mellett, kellő önmérséklettel" része lehet annak.

Forrás: Weborvos