AZ AUTIZMUS 1. - A KAPCSOLATTEREMTÉS FOGYATÉKOSSÁGA

vitamin shop
A kapcsolatteremtés fogyatékossága                                              2005. július 1.
 
Előző cikkünkben a magyar védőoltási rendszerről olvastuk Dr. Bujdosó László országos tisztifőorvos véleményét az oltásokban lévő higany és az autizmus vélt kapcsolatáról. A tisztifőorvos cikke válasz volt mindazokra a kérdésekre, melyek világszerte felmerülnek az oltásokkal és az autizmussal kapcsolatban. Most helyet adunk hat amerikai kutató véleményének ebben az ügyben.

Az autizmus egy olyan tünetegyüttes, amelyet szociális, érzékelési és kommunikációs zavarok, rutinszerű viselkedés és szokatlan mozdulatok jellemeznek. Friss járványtani kutatások szerint minden 150 amerikai gyermekből egy érintett.

Higannyal való érintkezés olyan immunrendszeri, érzékelési, idegtani, mozgásközponti és viselkedési zavarokat okozhat, mint amelyek meghatározzák az autizmust vagy ahhoz kapcsolódnak. A hasonlóság kiterjed az ideganatómiára, a neurotranszmitterekre és a biokémiára is.

A számos oltásban megtalálható thimerosal [megj.: magyarul tiomersal, thiomersal néven is szerepel] nevű tartósítószer az egyik fő forrása a gyermekek szervezetében levő higanynak, akik első két életévükben olyan nagy mennyiséget kaphatnak belőle, amely meghaladja a biztonsági előírásokat.

Az orvosi szakirodalom és az amerikai kormány adatai szerint:
(i) a spontán autizmust sokszor a zsenge korban a thimerosalban kapott higany okozza;
(ii) ez a fajta autizmus egy fel nem ismert higany-szindróma;
(iii) a thimerosal ártalmas hatása csak némely gyermeknél jelentkezik. A fogékonyság genetikai és nem genetikai tényezőktől függ.

Bevezetés
Az autista spektrumzavar (Autistic Spectrum Disorder, ASD) egy idegfejlődési szindróma, és 36 hónapos kor előtt jelentkezik.

Kórmeghatározó kritériumok: a kapcsolatteremtés és a kommunikáció képességének fogyatékossága, ismétlődő és sztereotíp viselkedés. Az autizmus fontos ismérvei még a mozgási és érzékelési zavarok. Bár az autizmus kora csecsemőkorban is felléphet, a legtöbb autista gyermek legalább néhány hónapos vagy egyéves koráig normálisan fejlődik. Ezután következik be a hanyatlás, azaz a képességek elvesztése vagy a fejlődés leállása.

A higanyról (Hg) régóta köztudott, hogy idegméreg.

Az elsődleges adatok forrásai: szennyezett halaktól (Japán – Minamata betegség) vagy gabonától (Irak, Guatemala, Oroszország) megbetegedettek; fogzást segítő porokban levő Hg által előidézett acrodyniások (Feer-betegség, Pink Disease); és egyéni higanymérgezések, amelyek gyakran bizonyos foglalkozással függnek össze, mint pl. az „őrült kalapos"; betegség (Mad Hatter's Disease).

Állati és laboratóriumi kísérleteken keresztül bepillanthatunk a higanymérgezés mechanizmusába. Újabban az amerikai Élelmiszerügyi és Gyógyszerészeti Hivatal (Food and Drug Administration, FDA) és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pediatrics, AAP) megállapították, hogy a gyermekkori védőoltások során a csecsemőkbe és gyermekekbe fecskendezett higany meghaladja a kormány által előírt határértéket, akkor is, ha összesítjük az adagokat, és akkor is, ha csak egy-egy oltást nézünk.

Az oltásokban jelenlevő higany a thimerosalból (TMS) származik. Ennek a tartósítószernek a 49,6%-a etilhigany (eHg).

A régebbi higanymérgezéses eseteknél a tünetek egyénenként eltérő variációban jelentkeztek, az adagtól, a higanyvegyület típusától, az érintkezés módjától és időtartamától, és az egyéni érzékenységtől függően. Ezért, bár a különböző higanymérgezések között léteztek hasonlóságok, minden változócsoport a betegség eltérő megnyilvánulásához vezetett.

Mivel az autizmust és a higanymérgezést hasonló tünetek és élettani rendellenességek jellemzik, és mivel az oltásokban higany van, ezért azt feltételezik, hogy az autizmus regresszív formája tulajdonképpen a higanymérgezés egy másik változata.

Egyéb jelenségek is a higanymérgezés és az autizmus közötti kapcsolatot támasztják alá, mint például:
(a) a tünetek röviddel az oltás után lépnek fel;
(b) az autizmus gyakorisága együtt növekszik az oltások számával;
(c) az érintett személyek neme közötti arány hasonló a két betegségnél;
(d) az autizmusra magas öröklődési hajlam jellemző, hasonlóan a kis dózisú higanyra való genetikai érzékenységgel;
(e) szülők arról számoltak be, hogy autista gyermekeik szervezetében magas higanyszintet mutattak ki.

Jellegzetességek összehasonlítása
Az autizmusra egy egész sor tünet jellemző, amelyek betegenként eltérő variációban jelennek meg. Azokat a tulajdonságokat, amelyek alapján az autizmust definiálják vagy amelyek erősen kapcsolódnak hozzá, részletesebben is leírjuk.

Az autizmust elsősorban pszichiátriai betegségnek gondolják; és három diagnosztikai kritériuma közül kettő a következő megfigyelhető jellegzetességekre alapul:
a) a kapcsolatteremtés zavara, rendszerint félrehúzódás vagy közöny,
b) rutinszerű viselkedés, sablonos viselkedésformákkal, ragaszkodás az egyformasághoz, ami erősen hasonlít a rögeszmés és kényszerképzetes viselkedésre.

A diagnózisban az is állhat, hogy gyermekkori szkizofrénia, depresszió, kényszerbetegség (obsessive-compulsive disorder, OCD), szorongás és más neurózisok.

Ezekkel összefüggő tünetek, amelyek gyakran társulnak az autizmushoz: irracionális félelem, szemkontaktus kerülése, agresszivitás, hisztizés, ingerlékenység és megmagyarázhatatlan hangulatváltozások (1,2,12-17). Ha nem ismerik fel a kiváltó okot, a higanymérgezést először gyakran pszichiátriai betegségként diagnosztizálják.

Általában előforduló tünetek
(a) túlzott „szégyenlősség";, mások iránti közömbösség, mások elkerülése, az egyedüllét kedvelése;
(b) depresszió, az érdeklődés hiánya és „összezavarodás";
(c) ingerlékenység, agresszió, hisztizés gyerekeknél és felnőtteknél is;
(d) szorongás és félénkség;
(e) hangulatingadozás.

Az esetek egy részében a következők léptek fel: neurózis, beleértve szkizoid és rögeszmés-kényszerképzetes jellegzetességeket, sablonos és ismétlődő viselkedés, a szemkontaktus elmaradása egy higanygőzmérgezést szenvedett 12 éves kislánynál.

Az autizmus megállapításához a harmadik kritérium a kommunikáció fogyatékossága. A klasszikus autizmusban szenvedők felénél nem alakul ki értelmes beszéd. Gyakoriak a kiejtési nehézségek. A kevésbé érintett betegek gördülékenyebben beszélnek, de jelentéstani és pragmatikai hibákkal. Sok autistánál a verbális intelligencia szintje alacsonyabb mint a teljesítmény-intelligencia szintje. Hasonlóképpen, higannyal érintkezett gyerekek és felnőttek jelentős beszédnehézségekkel küzdenek.

Enyhébb esetekben csak a nyelvteszteken érnek el kisebb pontszámot, mint higannyal nem mérgezett társaik. Azok az iraki gyermekek, akik születésük után lettek megmérgezve, kiejtési gondokkal küzdenek, lassú egybefolyó beszédtől kezdve egészen odáig, hogy képtelenek értelmesen beszélni; míg azok az iraki csecsemők, akiknek szervezetébe még az anyaméhben került higany, vagy egyáltalán nem tudnak beszélni, vagy súlyos beszédnehézségekkel küszködtek gyermekkorukban. Régen az „őrült kalapos" betegségben szenvedő munkásoknak kiejtési és szóvisszakeresési problémáik voltak.

Majdnem minden autistánál és higanymérgezettnél mozgászavarok lépnek fel. Az autizmus enyhe eseteiben az esetlenség vagy a koordináltság hiányát figyelték meg. A később autistának diagnosztizált kisbabáknál és kisgyerekeknél előfordulhat, hogy nem tudnak rendesen mászni, vagy hátraesnek, miközben ülnek vagy állnak; és a mozgászavarok jellemzően a test jobb oldalán jelentkeznek. Autistáknál gyakori gondok vannak a szándékos mozdulatokkal és az utánzással. Gyakoriak a szokatlan, sztereotip viselkedésformák, mint a lábujjhegyen járás, hintázás, szokatlan testtartások, forgás, vitustáncszerű mozdulatok és a repkedő kézmozgás.

S. Bernard, B.A., A. Enayati, M.S.M.E.,
L. Redwood, M.S.N., H. Roger, B.A.,
T. Binstock, Sallie Bernard:

Autism: a Novel Form of Mercury Poisoning
www.mercola.com
http://www.szuleteshete.hu/cikk.php?id=93&cid=47314