TÁPLÁLKOZÁSALLERGIÁK

A táplálék okozta adverz reakciók előfordulása, gyakorisága az életmódtól, az adott népcsoport táplálkozási szokásaitól egyaránt függ. Magyarországon gyakori az általunk alapélelmiszerként fogyasztott tej, tojás, gabonafélék, szója iránti túlérzékenység, de jelentős kezd lenni a földimogyoró-, gyümölcs-, zöldség- és adalékanyag-allergia is. A táplálékallergia, intolerancia lehetősége általában egy elhúzódó tünet esetén (pl. urticaria, gastrointestinalis tünetek), vagy a beteg által pontosan felismert, csak táplálkozást követően, vagy bizonyos ételek, élelmiszerek elfogyasztása után jelentkező tünetek esetén merül fel. Diagnosztikája a kórelőzményből, az ételnapló adataiból és a kettős vak placebo kontrollált provokációs vizsgálatból áll, amely során az orvosi ellenőrzés alatt, a tünetek megfigyelésével a feltételezett tünetprovokáló élelmiszert kapja meg a beteg.

A tehéntejfehérje-túlérzékenység okozza Magyarországon a legnagyobb problémát, hiszen nemcsak alapélelmiszerünk, hanem fontos tápanyagokat tartalmaz. Így a szigorú elimináció és a helyettesítés is bonyolult feladat. A különböző állatok (tehén, kecske, juh, bivaly) teje közötti kereszt reaktivitás miatt nem cserélhető ki a diétában. A tehéntejet nagyfokban vagy részlegesen bontott tápszerrel helyettesíthetjük, illetve felnőtteknél használhatjuk a "gesztenyetejet". A megfelelő tápanyag ellátást a korlátok közötti változatos táplálkozással biztosítjuk.

A tojásfehérje-allergia aránya kisgyermekkorban nagyobb, mint a felnőtteknél. E betegségcsoportban a tojássárgája kisebb jelentőségű. A tojásfehérje hőstabil, amely még fokozza az allergén tulajdonságát. Helyettesítése szintén nehéz, de az élelmiszeripar bővülésével ma már egyre inkább megoldható. De a forgalomban lévő tojáshelyettesítő porok gyakran tejfehérjét tartalmaznak, így tej-tojás allergiában nem fogyasztható. Gyakori keresztallergia a nyers és főtt tojás, valamint a tojás és toll (ágynemű) között figyelhető meg.

A gabonafélék jelentősége is kiemelendő az allergia szempontjából. A tejhez hasonlóan alapélelmiszer, így elkerülése az egyik legnehezebben megoldhatók közé tartozik. E betegségcsoport nem azonos a coeliakiával (köznapi nevén lisztérzékenység) vagy a pékek között gyakori "lisztasztmával". Gyakori keresztreakciót ad rozzsal.

A szója iránti túlérzékenység az utóbbi időben tűnik ki, hiszen ma már általános a reform étrendekben és az élelmiszeriparban a használata. Az utóbbi tíz évben a szójaallergiák száma emelkedik. Elkerüléséhez nélkülözhetetlen a fogyasztók korrekt tájékoztatása.

A földimogyoró (Arachis hypogaea) fogyasztása, illetve élelmiszer-ipari felhasználása is terjed hazánkban a szójához hasonló módon. A legsúlyosabb, sokszor halálos kimenetelű allergiás reakciókat az első helyen a földimogyoró okozza. A legerősebb allergénként ismert tápanyag, allergénje hőstabil. Általában több éves szigorú elkerülő étrenddel sem csökkent iránta az érzékenység.

Egyre nagyobb a jelentőségük hazánkban a gyümölcs - pollen keresztreakcióknak. Leggyakoribb a parlagfű és görögdinnye közötti reakció, de nem elhanyagolható a nyírfapollen és az alma közötti sem. Elsősorban az orális allergia szindróma (OAS) - az ajkak, a nyelv viszketésével és duzzanatával járó kórkép) hátterében ez áll. OAS-t provokálhat eper, őszibarack is, de gyakorlatilag bármely gyümölcs kiválthat allergiás reakciót. Így a hazánkban egyre inkább elterjedő kivi, papaya, mangó, banán, füge, ananász is.

A zöldségek közül első számú allergizáló élelmiszer a zeller, sárgarépa, petrezselyem, paradicsom. Egy svédországi felmérés szerint a pollenallergiások 72%-a zöldség érzékeny. Természetesen Magyarországon ilyen aránnyal nem kell számolni, de e betegségcsoportnak a gyakorisága is növekszik. A paradicsom érdekessége, hogy allergenitása érettségével párhuzamosan növekszik. A burgonya jelentéktelen az allergia szempontjából.

A fűszerek és pollenek közötti keresztallergia a zöldségekhez hasonlóan az utóbbi években előtérbe került. Az allergia szempontjából fontos megemlíteni a fenéciafüvet, amelyet a Dejó tartalmaz, vagy curryt, ánizst, szegfűszeget, fahéjat, távol-keleti fűszereket.

Érdemes még megemlíteni az élelmiszer-ipari adalékanyagok okozta reakciókat, amely gyakran nem ételallergia. Az adalékanyagok szándékosan kerülnek az élelmiszerbe és szigorú szabályok felügyelik a használatukat. Az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságait, feldolgozhatóságukat, eltarthatóságukat javítják. Az ipari országok lakói fejenként kb. 10 kg-ot fogyasztanak el belőlük évente. Leggyakrabban a benzoátokra, nátrium-glutamátra, illetve az azo-színezékekre alakul ki reakció.

Összefoglalóan a táplálékallergia összetett kórkép, sok formában, sok élelmiszerre alakulhat ki. Kezelésének alapja a beteg edukáció, illetve a megfelelő tájékoztatás, a hatékony fogyasztóvédelem és a nagyobb hangsúly a prevencióra.