Szakmai háttér

AZ AUTIZMUS 1. - A KAPCSOLATTEREMTÉS FOGYATÉKOSSÁGA

vitamin shop
A kapcsolatteremtés fogyatékossága                                              2005. július 1.
 
Előző cikkünkben a magyar védőoltási rendszerről olvastuk Dr. Bujdosó László országos tisztifőorvos véleményét az oltásokban lévő higany és az autizmus vélt kapcsolatáról. A tisztifőorvos cikke válasz volt mindazokra a kérdésekre, melyek világszerte felmerülnek az oltásokkal és az autizmussal kapcsolatban. Most helyet adunk hat amerikai kutató véleményének ebben az ügyben.

Az autizmus egy olyan tünetegyüttes, amelyet szociális, érzékelési és kommunikációs zavarok, rutinszerű viselkedés és szokatlan mozdulatok jellemeznek. Friss járványtani kutatások szerint minden 150 amerikai gyermekből egy érintett.

Higannyal való érintkezés olyan immunrendszeri, érzékelési, idegtani, mozgásközponti és viselkedési zavarokat okozhat, mint amelyek meghatározzák az autizmust vagy ahhoz kapcsolódnak. A hasonlóság kiterjed az ideganatómiára, a neurotranszmitterekre és a biokémiára is.

A számos oltásban megtalálható thimerosal [megj.: magyarul tiomersal, thiomersal néven is szerepel] nevű tartósítószer az egyik fő forrása a gyermekek szervezetében levő higanynak, akik első két életévükben olyan nagy mennyiséget kaphatnak belőle, amely meghaladja a biztonsági előírásokat.

Az orvosi szakirodalom és az amerikai kormány adatai szerint:
(i) a spontán autizmust sokszor a zsenge korban a thimerosalban kapott higany okozza;
(ii) ez a fajta autizmus egy fel nem ismert higany-szindróma;
(iii) a thimerosal ártalmas hatása csak némely gyermeknél jelentkezik. A fogékonyság genetikai és nem genetikai tényezőktől függ.

Bevezetés
Az autista spektrumzavar (Autistic Spectrum Disorder, ASD) egy idegfejlődési szindróma, és 36 hónapos kor előtt jelentkezik.

Kórmeghatározó kritériumok: a kapcsolatteremtés és a kommunikáció képességének fogyatékossága, ismétlődő és sztereotíp viselkedés. Az autizmus fontos ismérvei még a mozgási és érzékelési zavarok. Bár az autizmus kora csecsemőkorban is felléphet, a legtöbb autista gyermek legalább néhány hónapos vagy egyéves koráig normálisan fejlődik. Ezután következik be a hanyatlás, azaz a képességek elvesztése vagy a fejlődés leállása.

A higanyról (Hg) régóta köztudott, hogy idegméreg.

Az elsődleges adatok forrásai: szennyezett halaktól (Japán – Minamata betegség) vagy gabonától (Irak, Guatemala, Oroszország) megbetegedettek; fogzást segítő porokban levő Hg által előidézett acrodyniások (Feer-betegség, Pink Disease); és egyéni higanymérgezések, amelyek gyakran bizonyos foglalkozással függnek össze, mint pl. az „őrült kalapos"; betegség (Mad Hatter's Disease).

Állati és laboratóriumi kísérleteken keresztül bepillanthatunk a higanymérgezés mechanizmusába. Újabban az amerikai Élelmiszerügyi és Gyógyszerészeti Hivatal (Food and Drug Administration, FDA) és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pediatrics, AAP) megállapították, hogy a gyermekkori védőoltások során a csecsemőkbe és gyermekekbe fecskendezett higany meghaladja a kormány által előírt határértéket, akkor is, ha összesítjük az adagokat, és akkor is, ha csak egy-egy oltást nézünk.

Az oltásokban jelenlevő higany a thimerosalból (TMS) származik. Ennek a tartósítószernek a 49,6%-a etilhigany (eHg).

A régebbi higanymérgezéses eseteknél a tünetek egyénenként eltérő variációban jelentkeztek, az adagtól, a higanyvegyület típusától, az érintkezés módjától és időtartamától, és az egyéni érzékenységtől függően. Ezért, bár a különböző higanymérgezések között léteztek hasonlóságok, minden változócsoport a betegség eltérő megnyilvánulásához vezetett.

Mivel az autizmust és a higanymérgezést hasonló tünetek és élettani rendellenességek jellemzik, és mivel az oltásokban higany van, ezért azt feltételezik, hogy az autizmus regresszív formája tulajdonképpen a higanymérgezés egy másik változata.

Egyéb jelenségek is a higanymérgezés és az autizmus közötti kapcsolatot támasztják alá, mint például:
(a) a tünetek röviddel az oltás után lépnek fel;
(b) az autizmus gyakorisága együtt növekszik az oltások számával;
(c) az érintett személyek neme közötti arány hasonló a két betegségnél;
(d) az autizmusra magas öröklődési hajlam jellemző, hasonlóan a kis dózisú higanyra való genetikai érzékenységgel;
(e) szülők arról számoltak be, hogy autista gyermekeik szervezetében magas higanyszintet mutattak ki.

Jellegzetességek összehasonlítása
Az autizmusra egy egész sor tünet jellemző, amelyek betegenként eltérő variációban jelennek meg. Azokat a tulajdonságokat, amelyek alapján az autizmust definiálják vagy amelyek erősen kapcsolódnak hozzá, részletesebben is leírjuk.

Az autizmust elsősorban pszichiátriai betegségnek gondolják; és három diagnosztikai kritériuma közül kettő a következő megfigyelhető jellegzetességekre alapul:
a) a kapcsolatteremtés zavara, rendszerint félrehúzódás vagy közöny,
b) rutinszerű viselkedés, sablonos viselkedésformákkal, ragaszkodás az egyformasághoz, ami erősen hasonlít a rögeszmés és kényszerképzetes viselkedésre.

A diagnózisban az is állhat, hogy gyermekkori szkizofrénia, depresszió, kényszerbetegség (obsessive-compulsive disorder, OCD), szorongás és más neurózisok.

Ezekkel összefüggő tünetek, amelyek gyakran társulnak az autizmushoz: irracionális félelem, szemkontaktus kerülése, agresszivitás, hisztizés, ingerlékenység és megmagyarázhatatlan hangulatváltozások (1,2,12-17). Ha nem ismerik fel a kiváltó okot, a higanymérgezést először gyakran pszichiátriai betegségként diagnosztizálják.

Általában előforduló tünetek
(a) túlzott „szégyenlősség";, mások iránti közömbösség, mások elkerülése, az egyedüllét kedvelése;
(b) depresszió, az érdeklődés hiánya és „összezavarodás";
(c) ingerlékenység, agresszió, hisztizés gyerekeknél és felnőtteknél is;
(d) szorongás és félénkség;
(e) hangulatingadozás.

Az esetek egy részében a következők léptek fel: neurózis, beleértve szkizoid és rögeszmés-kényszerképzetes jellegzetességeket, sablonos és ismétlődő viselkedés, a szemkontaktus elmaradása egy higanygőzmérgezést szenvedett 12 éves kislánynál.

Az autizmus megállapításához a harmadik kritérium a kommunikáció fogyatékossága. A klasszikus autizmusban szenvedők felénél nem alakul ki értelmes beszéd. Gyakoriak a kiejtési nehézségek. A kevésbé érintett betegek gördülékenyebben beszélnek, de jelentéstani és pragmatikai hibákkal. Sok autistánál a verbális intelligencia szintje alacsonyabb mint a teljesítmény-intelligencia szintje. Hasonlóképpen, higannyal érintkezett gyerekek és felnőttek jelentős beszédnehézségekkel küzdenek.

Enyhébb esetekben csak a nyelvteszteken érnek el kisebb pontszámot, mint higannyal nem mérgezett társaik. Azok az iraki gyermekek, akik születésük után lettek megmérgezve, kiejtési gondokkal küzdenek, lassú egybefolyó beszédtől kezdve egészen odáig, hogy képtelenek értelmesen beszélni; míg azok az iraki csecsemők, akiknek szervezetébe még az anyaméhben került higany, vagy egyáltalán nem tudnak beszélni, vagy súlyos beszédnehézségekkel küszködtek gyermekkorukban. Régen az „őrült kalapos" betegségben szenvedő munkásoknak kiejtési és szóvisszakeresési problémáik voltak.

Majdnem minden autistánál és higanymérgezettnél mozgászavarok lépnek fel. Az autizmus enyhe eseteiben az esetlenség vagy a koordináltság hiányát figyelték meg. A később autistának diagnosztizált kisbabáknál és kisgyerekeknél előfordulhat, hogy nem tudnak rendesen mászni, vagy hátraesnek, miközben ülnek vagy állnak; és a mozgászavarok jellemzően a test jobb oldalán jelentkeznek. Autistáknál gyakori gondok vannak a szándékos mozdulatokkal és az utánzással. Gyakoriak a szokatlan, sztereotip viselkedésformák, mint a lábujjhegyen járás, hintázás, szokatlan testtartások, forgás, vitustáncszerű mozdulatok és a repkedő kézmozgás.

S. Bernard, B.A., A. Enayati, M.S.M.E.,
L. Redwood, M.S.N., H. Roger, B.A.,
T. Binstock, Sallie Bernard:

Autism: a Novel Form of Mercury Poisoning
www.mercola.com
http://www.szuleteshete.hu/cikk.php?id=93&cid=47314

MÁSFÉL KILÓ BAKTÉRIUM

vitamin shop
Az emberi emésztőrendszerben hihetetlen számban élnek mikroorganizmusok, amelyek a közhiedelemmel ellentétben nemhogy nem károsak, hanem éppen ellenkezőleg: egészségünk, anyagcserénk egyensúlyának fenntartásában, védelmében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Ismerkedjünk meg tehát a "barátságos" baktériumokkal.

A bennünk élő mikroorganizmusok nagy része segíti az emésztést, szerepet játszik a szervezet méregtelenítésében, részt vesz az immunanyagok termelésében. A tudomány ma mintegy 400 különböző, bélben élő baktériumot ismer, amelyek három fő csoportba oszthatóak: vannak a probiotikumok, a "jók", a patogének, a betegségeket kiváltó baktériumok, és a kétarcúak, amelyek hatása a környezetükben lévő más baktériumoktól függ.
A belek falán nagyobbrészt probiotikumok élnek, melyek megakadályozzák a kórokozók megtelepedését, és fontos szerepet kapnak az olyan táplálékok lebontásában is, melyeket a szervezet nem képes megemészteni.

Legismertebb közöttük a Lactobacillus, mely a női szervezetben különösen fontos szerepet játszik, illetve a Bifidobacterium és a Streptococcus. Ezek mellett még csaknem 400 baktériumtörzs él szimbiózisban az emberi szervezettel a béltraktusban. Ezek képesek túlélni a gyomorsav pusztító hatását, és a vastagbélben elszaporodva, védenek a káros anyagoktól, erősítik az immunrendszert.
A bifidobaktériumok és a lactobacillusok megfelelő flóraarányának alsó értéke felnőtt embernél körülbelül 40-45 százalék. Sajnos a magyarországi felnőtt lakosság körében ez az arány mindössze 12 százalék körül mozog. Ez már csak azért is intő jel lehet, mert a káros bomlástermékeket termelő rothasztó baktériumok túlsúlya vastagbélrákhoz, májkárosodáshoz, irritábilis bélszindrómához (IBS), gyakoribb bélfertőzésekhez, emelkedett vérkoleszterin szinthez vezethet.

www.nana.hu

MIT TEGYÜNK ANTIBIOTIKUM-KEZELÉS UTÁN?

vitamin shop
Az immunrendszer 70%-a a bélben van, vagy ahhoz kapcsolódóan helyezkedik el. Az antibiotikumok fogyasztása viszont komoly károsodásokat okoz a bélflóránkban. Fontos tehát, hogy antibiotikum-kezeléseken csak indokolt esetekben essünk át, és minden kúra után gondoskodjunk a bélflóránk helyreállításáról.

A bélflórát helyre kell állítani!

Az antibiotikumok fogyasztása komoly károsodásokat okoz a bélflóránkban is. Fontos tehát, hogy antibiotikum-kezeléseken csak indokolt esetekben essünk át, és minden kúra után gondoskodjunk a bélflóránk helyreállításáról.

Szervezetünkbe tudtunk nélkül is antibiotikumok kerülhetnek
Napjaink állattenyésztési szokásainak következtében a nagyüzemben tartott állatokat a testsúlygyarapodás és a nagyobb hozam érdekében gyakran növekedési hormonokkal és antibiotikumokkal kezelik. Az állatokban jelen lévő baktériumok azonban egy idő után ellenállóvá válnak az antibiotikumok hatásaival szemben, és hosszabb távon a hagyományos gyógyszerekkel történő kezelésre fittyet hányó mikrobák jelennek meg. Az egyre többet, és sok tekintetben indokolatlanul használt antibiotikum ezért a hagyományostól eltérő módokon is a gyomrunkba kerülhet a piacon vásárolt húsok elfogyasztásával, de akár az ivóvízen keresztül is.

Az antibiotikum-kezelések rombolják a bélflóra egészségét
Az antibiotikumok használatához azonban már gyermekkorunk óta hozzászokhattunk. Sajnos a nemrégen még általános rossz szokásoknak köszönhetően gyermekkorunkban a nem kellően indokolt esetekben is antibiotikum-kezelést írtak elő nekünk a gyógyulásunkért felelős szakemberek. A hasonló beavatkozások azonban komoly mellékhatásokkal járnak. A sokszor valóban szükséges és elkerülhetetlen, kétségkívül hatékony antibiotikumok azonban óhatatlanul károsítják a bélflóránkat, és így jelentős problémákat okoznak.
A bélflóra apró baktériumok stabil közössége, amely kiegyensúlyozott működése esetén sikerrel veszi fel a harcot a szervezetbe betolakodó kártékony baktériumokkal, vírusokkal szemben. A bélflóra jelentős mértékben felelős az immuntevékenységünk megfelelő intenzitásáért, méregtelenít és csökkenti a gyulladást keltő anyagok termelődését. Nem csoda tehát, hogy kiegyensúlyozott működése olyan fontos számunkra. A bélflóra mérsékelt aktivitása kiszolgáltatottá tesz bennünket a külvilágból érkező fenyegetésekkel szemben, és idővel testünk nem tudja már kivédeni az igazán veszélyes betegségek felbukkanását sem.

Antibiotikum-kúrák során gondolni kell a bélflóra egészségére is
A bélflóra egyensúlyának felborulása azt jelenti, hogy bizonyos baktériumfajták száma csökken, más élőlényeké viszont megnő a több száz itt élő baktériumfaj közösségében. Ahhoz, hogy minden mikroorganizmus a megfelelő számban képviseltesse magát a munkamegosztásban, és újra elindulhasson az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen tevékenységük, bizonyos meghatározó fajokat újra kell telepítenünk. Az újabban csaknem mindenütt elérhető élőflórás joghurtoktól számottevő eredményeket várhatunk, de minden szempontból megnyugtató megoldást csak a probiotikus készítmények használatától remélhetünk.

A probiotikumok számunkra nélkülözhetetlen baktériumokat, mikroorganizmusokat tartalmaznak. Szedésükkel a bélflóra egyensúlya helyreáll, és így újra beindul annak egészséges működése. A teljesen természetes alapú probiotikumok példás gyorsasággal már néhány napos kúra során teljes gyógyulást eredményezhetnek, ráadásul úgy, hogy ezért még csak az egészségünket érintő kompromisszumokat sem szükséges vállalnunk.

Minden antibiotikumos kezelés elmúltával gondoskodjunk a bélflóránk egyensúlyának visszaállításáról, illetve még hatékonyabb, ha az arra alkalmas probiotikumot már az antibiotikum-kezelés során szedjük, így megelőzhető a nem kívánt bélflóra károsodás!

Forrás: www.hazipatika.com

A JÓZANSÁG FOKOZATAI: MINDENT AZ ALKOHOLRÓL

vitamin shop
Bár az alkoholról sokat lehet olvasni, a köztudatban gyakran összemosódnak a mennyiségre és minőségre vonatkozó, a szervezetre gyakorolt jótékony és a romboló hatásokról szóló információk. Sokan nem tudják, hogy 1-2 pohár (nők esetében 1 dl, férfiaknál 2 dl) pezsgő elfogyasztásával már szinte kimerítették az egészségi szempontból ártalmatlannak tartható alkohol napi mennyiségét. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének összefoglalója segítheti Önt abban, hogy a szilveszteri jókedv közepette (és utána is) is "tiszta fejjel" kezdje el az újesztendőt.

C2H2OH
Az alkohol, vagy más néven etil-alkohol a cukortartalmú növényi (pl. sör, bor, pálinka) és állati nedveknek (pl. kumisz, méhsör) élesztőgombák okozta erjedésekor keletkezik. Színtelen, víztiszta, égető ízű folyadék, melynek nagy az energiasűrűsége. Az alkohol 1 grammja 7,1 kcal energiát ad a szervezetnek. (Összehasonlításul a fő tápanyagok jellemzői: 1 g fehérjéből és 1 g szénhidrátból 4,1 kcal, 1 g zsiradékból 9,3 kcal energia szabadul fel a szervezetben.)
Az éhgyomorra fogyasztott alkohol csökkenti a vércukorszintet, és emeli a vérnyomást. Hatására a bőr kipirul, melegebbé válik, és a megnövekedett hőképződés és hőleadás emeli az alapanyagcserét. Erőteljes vízhajtó hatása befolyásolja a szervezet ásványi anyag háztartását. Az alkohol lebontása alapvetően a májban történik, mely összefüggésben van a zsírsavak égetésével. Minél nagyobb az alkoholfogyasztás mértéke, annál inkább nő a szabad zsírsavképződés, és ezáltal a vér triglicerid-szintje (vérzsír-szintje).

A józanság fokozatai
A legjobb hangulatú ünneplés, mulatás mellett is érdemes emlékezni a következő felsorolásra, amely a különböző töménységű és mennyiségű alkoholos italok, valamint azok szervezetre gyakorolt hatásainak összefoglalója.

A kevés, híg alkoholos ital (1 dl bor vagy 2 dl sör) fogyasztása többnyire fokozza a gyomornedv elválasztást, az étvágyat, kóros elváltozást azonban nem okoz az idegrendszerben.
Kis mennyiségű alkoholos ital (1-2,5 dl bor vagy 2-5 dl sör) bevitele mellett már csökken az érzékszervek működése, károsul az izommunka koordináltsága, csökkennek az agyi gátlások és a koncentrálóképesség.
Közepes mennyiségű alkoholos ital (4,5-8 dl bor vagy 9-17 dl sör) ivását követően gyengül az izomerő, a mozgások szabálytalanná válnak, jellemző az önkritika elvesztése, a vidámság, bőbeszédűség.
Nagy mennyiségű alkoholos ital (2 l bor vagy 4 l sör vagy 3 dl pálinka) elfogyasztása után bizonytalan járás, hányás, mély alvás, akaratgyengeség, erőszakos magatartás jelentkezhetnek.
Igen nagy mennyiségű alkoholos ital (3 l bor vagy 5 l sör vagy 0,5 l pálinka) ivása viszont már heveny mérgezést okoz, mély kábulatot és eszméletvesztést von maga után, életveszélyt jelent.

Az alkohol, mint sportital?
A maratoni futókat "abban a hitben, hogy ezzel sportteljesítményüket javítják" az 1900-as évek elején még brandyvel itatták. Elvileg az alkohol a teljesítményfokozók közé tartozhatna, hiszen nagy az energiatartalma és képes gyorsan felszívódni, de valójában mégis csökkenti a sportteljesítményt. Ennek oka egyfelől, hogy a nagyobb mennyiségű alkoholbevitel kedvezőtlenül hat a reakcióidőre, a kéz-szem koordinációra, az egyensúlyozásra. Másfelől az alkohol csökkenti az izomerőt, gyorsaságot, az izmok és a szív-érrendszer állóképességét.

Az alkoholfogyasztás vízhajtó hatású, jelentős vizeletmennyiséget eredményez, folyadék-elvonást vált ki a szervezetben, így a sportoló hamarabb megszomjazik. (Egyes sportolók sörivással próbálják pótolni a szervezet folyadék- és szénhidrátveszteségét, mellyel azonban nem érik el a kívánt hatást. A sör szénhidráttartalma ugyanis nem jelentős, energiatartalma nagyrészt az alkoholból származik, melyet az izmok szinte egyáltalán nem tudnak hasznosítani.) Mindemellett a sportolás utáni regeneráció-idő is megnyúlik az alkoholfogyasztás következtében.

Még manapság is akadnak sportolók, akik úgy vélik, hogy az alkohol magabiztossá tesz, és fontos szerepe van a verseny előtti drukk leküzdésében. Tény, hogy az alkohol bizonyos mennyiségének elfogyasztása "idegrendszerre kifejtett hatása miatt" egyes sportágakban (pl. lövészet, íjászat, öttusa, stb.) doppinglistán szerepel. Más sportágaknál azonban "mint ahogyan a fentiekből is kiderül" az alkohol egyértelműen kedvezőtlenül befolyásolja a sportteljesítményt.

Jó szívű franciák
A különböző sajtokat, libamájat, kacsasültet, stb. felvonultató hagyományos francia konyha bővelkedik koleszterinben és telített zsiradékokban, amely "a franciáknál elterjedt dohányzás és mozgásszegény életmód mellett" a szív-érrendszeri betegségek szempontjából fokozott kockázatot jelent. A szív-érrendszerrel összefüggő halálozások száma azonban "más, hasonló kockázatú országokhoz viszonyítva" a franciáknál jóval kevesebb. Ez az ún. francia-paradoxon, melynek magyarázatát sokan a franciákra jellemző rendszeres, mértékletes vörösborfogyasztásban látják.

A kis mennyiségű alkoholnak önmagában is van egyfajta szívvédő hatása, mivel emeli a vér jótékony HDL-koleszterinszintjét, és csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét. A borban -kiváltképp a vörösborban- azonban mindemellett sok olyan polifenol típusú antioxidáns (flavonoidok és rezveratrol) is található, amely a szív-érrendszerre további védő hatást fejt ki, s amelynek nagyon jó a szervezetben való hasznosulása. A vörösbor gátolhatja a káros LDL-koleszterin oxidációját, az érfalon való lerakódását, valamint a vérlemezkék összecsapódását. Az eddigi tudományos vizsgálatok alapján elmondható, hogy a jó minőségű vörösborok mérsékelt fogyasztásával a 45 év feletti férfiak és az 55 év feletti nők esetében csökkenhet a koszorúér-betegség kialakulásának kockázata. Mindezek alapján azonban az egész lakosságra vonatkozó, a vörösbor rendszeres fogyasztását szorgalmazó ajánlás nem indokolt, mivel a mérsékelt fogyasztást nem lehet garantálni, valamint meggyőző, teljes körű tudományos felmérésekre is szükség van még.

Hazai helyzetkép
A különböző évi élelmiszermérlegek adatai alapján elmondható, hogy hazánkban az egy főre jutó szeszesital vásárlás évi mennyisége 100 %-os alkoholban kifejezve viszonylag stabil, 10-11 l /fő/év, ami napi szinten kb. 31 g-nak felel meg. Ez a mennyiség meghaladja a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott mérsékelt alkoholfogyasztás (20 g/nap) határértékét. Az adatok azonban csak átlagértékek, vagyis a lakosság egy része ennél nagyobb mennyiségű alkoholt is fogyaszt. (Mindemellett az átlagértékek számolásánál csak a kereskedelemben eladott italok mennyiségével kalkuláltak, így ehhez még hozzáadódik az otthon készített és fogyasztott italok alkoholtartalma is.)

Megfontolandó tanácsok és kockázatok
1. Aki alkoholos italt iszik, csak mértékkel tegye, aki nem, az ne építse ki ezt a szokást!
2. Alkoholt tartalmazó italokat kizárólag kis mennyiségben, étkezéshez fogyasszunk, így lassabb az alkohol felszívódása. A tisztázatlan eredetű, ellenőrizetlen minőségű, mennyiségi alkoholfogyasztás helyett kívánatosabb a minőségi borok mérsékelt mennyiségben való, kulturált fogyasztása.
3. A mértékletesség férfiak számára naponta legfeljebb 20 ml tiszta alkoholnak megfelelő mennyiséget jelent (4 dl sört vagy 2 dl l bort vagy 4 cl égetett szeszesitalt.)
4. Nők esetében a mértékletesség naponta maximum 10 ml tiszta alkoholnak megfelelő mennyiség (a fenti példák fele engedhető meg: 2 dl sör vagy 1 dl bor vagy 2 cl égetett szeszesital). Fontos azonban megemlíteni, hogy nők egy részénél már a mérsékelt alkoholfogyasztás mellett is megnőhet a mellrák kockázata. Valószínűsíthető, hogy a heti 1-3 alkalommal történő mérsékelt alkoholfogyasztás nem jár ilyen veszéllyel. A gyermekre vágyó, várandós és szoptató nőknek viszont legjobb, ha kerülik az alkoholos italt, hogy ne tegyék ki gyermeküket különböző kockázatoknak!
5. A mérsékeltnél nagyobb mértékű alkoholivás mindkét nemben növeli a közlekedési-, és munkahelyi balesetek előfordulási gyakoriságát. A krónikus alkoholfogyasztóknál a hozzászokás veszélye miatt szervi- (máj, hasnyálmirigy, szívizom) és idegrendszeri károsodások, pszichés zavarok kialakulásával is számolni kell. A hosszú időn át tartó nagy mennyiségű alkohol fogyasztása fokozza az agyvérzés, az idült májbetegség, az erőszakos cselekedetek, öngyilkosság, valamint néhány daganatos megbetegedés (szájüreg-, garat-, nyelőcső-, vastagbélrák) kialakulásának veszélyét.
6. Fiatalok számára még a mérsékelt alkoholfogyasztás sem ajánlott, mivel az esetleges kockázatcsökkentő hatásnál jóval erőteljesebb a rendszeres iváshoz való hozzászokás veszélye. Gyermekek számára az alkoholfogyasztás tilos!
7. Teljes alkoholtilalom javasolt még azoknak, akiknek a családjában már előfordult alkoholprobléma, vagy bizonyos gyógyszerekkel való kezelés alatt állnak, valamint a nagy koncentrációt igénylő tevékenységet folytatók (pl. autóvezetők) részére.

Az elmondottakból kitűnik tehát, hogy az alkoholfogyasztás nem tekinthető ugyan az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen, egészségvédő elemének, de "megfelelő feltételek mellett, kellő önmérséklettel" része lehet annak.

Forrás: Weborvos

NOW= Nutrition for Optimal Wellness

vitamin shop
A NOW FOODS 40 éve sikeresen működő amerikai, családi vállalkozás. Küldetésének tekinti a magas színvonalú, széles körben elérhető táplálék-kiegészítők előállítását, melyek maximálisan megfelelnek a modern kor kihívásainak.

A NOW FOODS komoly hangsúlyt fektet a termékek folyamatos fejlesztésére, az optimális termékösszetételre. A cég által elnyert „Legtisztább termékek” cím, és az „Amerika Legtisztább Vitaminja” díj és sok nemzetközi díj bizonyítja, hogy a magas minőségi követelmények, az alapanyagok rendkívüli tisztasága és a szigorú termékkontroll nem csak a cég reklámjaiban jelenik meg, hanem ténylegesen végig kíséri a gyártási folyamatot.

A NOW FOODS termékek nagyon magas, bio minőségű alapanyagokból készülnek és a termékek egyedülálló módon összetétel-garanciával kerülnek forgalomba, a címkén található felirat garantálja, hogy a valós termék összetevők 100%-ban megfelelnek a feltűntetett értékeknek.

A NOW FOODS termékek feliratán megtalálható GMP (=good manifacturing practice) jelzés jelzi azt a minőséget, amit "köznyelven" a "gyártók által elfogadott tisztaságú" minőségnek hívunk.

Amennyiben nem találja az Ön által keresett NOW FOODS terméket, vegye fel velünk a kapcsolatot! A kapcsolati lehetőségeinket megtalálja honlapunkon az ELÉRHETŐSÉGÜNK link alatt.